Miért égnek be a mágneskapcsolók? – Nem mindig a túláram a hibás

Sokan azt gondolják, hogy egy beégett mágneskapcsoló egyszerűen túlterhelés miatt ment tönkre. A valóságban azonban a kontaktorok jelentős része nem névleges túláram miatt hibásodik meg, hanem kapcsolási körülmények vagy helytelen kiválasztás miatt.

Az AC-1 és AC-3 kategória nem ugyanaz

Ez az egyik leggyakoribb méretezési hiba.

Egy kontaktor lehet papíron megfelelő áramerősségű, mégsem alkalmas motorindításra.

• Az AC-1 kategória főleg ohmos terhelésekre vonatkozik.
• Villanymotoroknál viszont már AC-3 terheléssel kell számolni, ahol az indítási áram többszöröse lehet a névlegesnek.

Ilyenkor az érintkezők jóval nagyobb igénybevételt kapnak.

A gyakori kapcsolás gyorsan öregíti az érintkezőket

Sok gépnél a kontaktor nem óránként kapcsol, hanem percenként vagy akár másodpercenként.

Ez:

• megnöveli az ívképződést,
• emeli a hőterhelést,
• és jelentősen csökkenti az élettartamot.

Ilyen alkalmazásoknál sokszor érdemes:

• nagyobb kategóriájú kontaktort választani,
• vagy bizonyos esetekben SSR-ben gondolkodni.

A tekercsfeszültség stabilitása sem mindegy

Gyenge 24V DC táp esetén előfordulhat:

• remegő behúzás,
• kontaktus vibráció,
• részleges érintkezés.

Ez kívülről néha alig látható, közben viszont intenzíven károsítja az érintkezőfelületet.

Hő és szekrénykialakítás

Sűrűn épített vezérlőszekrényeknél gyakori probléma a hőtorlódás.

A kontaktorok hőtermelése összeadódik:

• tápegységekkel,
• frekvenciaváltókkal,
• relékkel,
• lágyindítókkal.

Magas környezeti hőmérsékleten az élettartam jelentősen csökkenhet.

Mikor érdemes cserélni?

Nem csak akkor, amikor már nem húz be.

Figyelmeztető jelek lehetnek:

• szokatlan búgás,
• melegedés,
• elszíneződött ház,
• bizonytalan kapcsolás,
• égett szag,
• vagy megnövekedett kontaktellenállás.

Ipari környezetben egy időben cserélt kontaktor sokkal olcsóbb lehet, mint egy váratlan gépleállás.